Darwin 200. születésnapjának alkalmából néhány gondolat a vallás, az evolúció és a kreacionisták viszonyáról.

Először is tisztázzuk, hogy az evolúció vizsgálata tudományos terület, tehát a tudomány eszközeivel érdemes vizsgálni. Aki nincs tisztában a tudomány eszköztárával és módszereivel, annak a téma tanulmányozását érdemes az ókori bölcseknél és a dialektika megértésénél kezdeni. Egyszerűen nem lehet a témát bulvár stílusban tárgyalni.

Felvetődik a kérdés, hogy hogyan egyeztethető össze az egyistenhit és az evolúció. Nos ezt szerintem vallása válogatja. A dolog elsőre nagyon egyszerűnek tűnik: végig kell menni az egyes vallások állításain és meg kell vizsgálni, hogy ezek nem ütköznek-e az evolúció elvével. Minthogy azonban a vallási tanítások legtöbbike nem igazán egzakt, sokféleképpen értelmezhető, így végsősoron a legtöbb esetben az egyházak úgy döntenek, ahogyan kedvük tartja. Persze valójában sok tényezőt figyelembe vesznek és szerintem alapvetően politikai döntés születik (mi a legjobb a vallásnak és a hívek számbeli gyarapodásának). Így lehetséges, hogy a Katolikus egyház az 1967-es vatikáni zsinaton elfogadta és a keresztény vallással összeegyeztethetőnek találta a darwini evolúciót.

Valami ellentét azért mégiscsak lehet, hiszen statisztikák kimutatták, hogy a 20. században világszerte rengeteg ember fordult el a keresztény vallástól éppen az evolúciós elv, vagy a biológiai evolúció megértésének következtében. Ez meglátásom szerint már inkább pszichológiai kérdés, mintsem teológiai vagy biológiai...

Hiába a Vatikán ötven évvel ezelőtti döntése, manapság a keresztény egyházaktól függetlenül is megjelentek különböző kreacionista elméletek. Nos, szerintem ez nem baj, a tudomány egyik legnagyobb erénye, hogy bármely állítása bármikor megkérdőjelezhető és újra tárgyalható. Az már nagyobb baj, hogy az úgynevezett kreacionisták nagy többségének esze ágában sincs tudományos vitát lefolytatni. Ők azonnal az iskolában szeretnék taníttatni, ami éppen eszükbe jut.

Véleményem szerint egy igazi tudós nem harcol egy elv mellett, hanem keresi az igazságot. A tudomány történetében nagyon sokszor előfordult az is, hogy kiderült: mindkét oldalnak van igazsága. Könnyen lehet, hogy az evolúció és az intelligens tervezés elve jól megfér egymás mellett.

Az darwini evolúciós elv alapigazsága elvitathatatlan: minthogy a genetikai mutáció következtében keletkeznek különböző változatok az egyes önreprodukcióra képes élőlényekből, nyilvánvaló, hogy lesz olyan változat, amelyik életképesebb az adott körülmények között, és lesz, amelyik eleve halálra van ítélve. Az erősebb azért veri meg a gyengébbet, mert az "erősebb" szó jelentése éppen ez: az, aki felülkerekedik. Ez a természetes szelekció, amiről azóta bebizonyították, hogy valójában még szénalapú élet sem kell hozzá. Egy számítógépen is lemodellezhető a folyamat, és működik!

 Én azt sem érzem kizártnak, hogy a földi élet hajnalán egy földönkívüli intelligencia "besegített" egy kicsit, persze távozásuk után az evolúció folytatódott, miért ne folytatódott volna? Miért kell a saját elméleteinket rögtön valamilyen másik elmélet ellen megfogalmazni? Nem lehet, hogy a kreacionistáknak csak a minél nagyobb hírverés miatt van szükségük arra, hogy az evolúciót támadják? Tisztelet a csöndesen kutató kivételnek, mert biztos vagyok benne, hogy vannak ilyen kreacionisták is!