Az erőszakos eladókat jól ismerjük és utáljuk. Ők azok a levakarhatatlan ügynökök, akik konyhai felszerelést, biztosítást vagy üdülési jogot akarnak ránk sózni legtöbbször rendkívül agresszíven. Ritkább esetben előfordul, hogy nem az eladó kellemetlenkedik, hanem a vevő próbálja túl rámenősen lejjebb szorítani a fixárat. Egyvalami azonban biztos: végül a felek kölcsönös beleegyezése szükséges ahhoz, hogy az adásvétel megtörténjen.
A vásárlónak és az eladónak meg kell egyezniük az eladott termék árában vagy az elcserélt holmik mibenlétében, mennyiségében és minőségében. Bizonyos esetekben lehet ugyan erőszakkal kényszeríteni bármelyik felet, de ha valaki pisztollyal a kézben ad el vagy vásárol, azt már inkább hívjuk rablásnak. Ezen a ponton a kedves Olvasó már joggal panaszkodhat, hogy miért fárasztom őt ilyen triviális, óvodás szintű tanokkal. Hát csak azért, mert ezek az "alapvető dolgok" nemzeti összefogó kormányunk számára nem igazán maguktól értetődőek.
A második Orbán kormány rendre figyelmen kívül hagyja a kölcsönös beleegyezés szabályát. Márpedig egy állam olyan fontos piaci szereplő, amelynek a léte függ a napi szinten történő adásvételi tranzakcióktól. Lássuk mit tesznek ezek a kétharmados észlények, ha például eladni akarnak. Egy állam például állampapírokat ad el (bocsát ki), amik után kamatot fizet. Ez a vevőnek jó befektetés lehet, feltéve hogy bízhat benne: nincs különösebb kockázata a dolognak, mert ha van, akkor jobban jár egy hasonló kockázatú, de sokkal magasabb kamatot fizető másik befektetéssel. Ez utóbbi esetben a vásárló máshol fektet be vagy magasabb kamatot vár el. Az eladónak ilyenkor alapvető érdeke, hogy a potenciális vevőket mindinkább megnyugtassa: nincs okuk az aggodalomra: biztosan hozzájutnak a pénzükhöz úgy, ahogyan az a szerződésben szerepel. Nos ha azt állítom, hogy az ilyen üzleti előkészítő jellegű megnyugtatásban a kormányunk nem túl erős, akkor nagyon enyhén fogalmazok. Ha csak semmit sem tennének azért, hogy sikerüljön normális, fenntartható kamatokkal értékesíteni a magyar államkötvényeket, már akkor is sokkal többet tennének, mint amennyit tesznek.
Úgy tűnik Orbánék annyira megszokták, hogy a belső piacok adásvételeit erőszakkal manipulálják kezdve az energiaárak rögzítésével, a magánnyugdíj pénztári megtakarítások kierőszakolt einstandján keresztül egészen a végtörlesztések árainak meghatározásáig.... Szóval annyira megszokták, hogy látszólag felülről vezérelhetik a piaci folyamatokat, hogy most biztosan csodálkozva érzékelték: mindez a nemzetközi színtéren nem működik. Hiába akarnak 7-8 százalékos kamattal államkötvényeket eladni, ha mára nincs aki 10 százalék alatt vásárolna. A "külső" piaci szereplőket már nem tudják erőszakkal vásárlásra bírni sem úgy ahogyan a magánnyugdíj pénztári pénzeket zsarolták ki, sem máshogy. Ahogy átlépték az ország határait: Se zsarolási potenciáljuk, se törvénykezési, alkotmányozási hatalmuk nincs többé. Szopóág. Nem csak nekik. Minden kedves honfitársamnak politikai hovatartozástól függetlenül.
Ha pedig most azt hinné valaki, hogy a történtek hatására Matolcsy György mégiscsak föllapozta a Közgazdaságtan I. című ortodox, de mégis hasznos irományt, az úgy tűnik téved. A "piacról" finanszírozás mellett / helyett persze most jöhet az IMF, csak van egy rossz hírem: a valutaalap is csak egy piaci szereplő, rá is érvényesek az ortodox szabályok. Ha az IMF nem akar eladni, akkor nem lesz üzlet, mert őt kényszeríteni még Orbánnál ötvenszer nagyobb hatalmú "istenkirályok" sem igen tudják. Tetszik-nem tetszik: ez bizony így van. Ugyanott vagyunk tehát, ahol a kormány eddig folyton kudarcot vallott: elő kellene készíteni egy megállapodást, de előkészítés helyett elő-elkúrás történik. Miután az utóbbi egy évben kormányunk gyakorlatilag folyamatosan lekurvaanyázta leendő üzleti partnerünket az IMF-et, most mindemellett olyan intézkedések sorozatát vitte véghez, amelyek úgy tűnik eleve ellehetetlenítik az állítólag hőn áhított adásvételi megállapodást, azaz a hitelfelvételt.
Ez a konspirációs teóriákon alapuló bazmegnyuszikaaporszívódat hozzáállás mára olyannyira védjegye lett a jelenlegi kormánynak, hogy Matolcsy lecserélése sem lesz már elég ahhoz, hogy bízzanak bennünk leendő üzleti partnereink. Teljesen új kormány kell, hogy nagyon lassan ugyan, de megkezdjük a kikapaszkodást abból a hiteltelenséggel telt gödörből amibe csaknem a fejünk tetejéig bekapart minket a "jóságos vezető" .
