Habár én azok közé tartozom, akiket általában irritál a Fidesz kommunikációja szíjártóstul, lelkibeszédestűl és vargamiklósostúl, és nem tetszik a túlzott hatalomkoncentráció sem, amit valamiért Orbán Viktor fontosnak tart létrehozni. Ezzel együtt be kell, hogy valljam, hogy az utóbbi hetek kormányzati bejelentései közül bizonyosakért még akár lelkesedni is tudok.

 Az egyik ilyen bejelentés az egykulcsos személyi jövedelemadó. Ennek előnye az egyszerűség mellett az arányosság. A több kulcsnak a sávhatárok közelében egyrészt bércsökkentő hatása van, másrészt csalásra, a jövedelem egy részének a feketén fizetésére sarkall. Ellenérvként szokták felhozni, hogy így a szegényebbek rosszul járnak, sőt, végül a minimálbérre is ugyanazt a 16 százalékos adót vetik ki majd, mint az egymilliós bruttó fizetésekre. Szegény minimálbéresek...

Persze ehhez az is hozzátartozik, hogy egy milliónak 160 ezer forint a 16 százaléka, 74 ezer forintnak pedig kb. 12 ezer forint. Tehát a nagy keresetű arányosan többet ad a közösbe, mint a kis keresetű, akinél ráadásul azt sem tudhatjuk, hogy milyen egyéb bevételei vannak családilag, borravalóilag vagy paraszolvenciailag. Miért kellene tehát valakinek aránytalanul többet befizetni csak azért, mert az ő munkájára igazoltan nagyobb szükség van (azaz többet hajlandó érte fizetni valaki)?

Az arányosságnak még egy nagy előnye van az igazságosságon kívül is. Ez a munka minőségének a priorizálása. Képzeljünk el egy olyan helyzetet, amikor a góré eldöntheti hogy egy adott munka elvégzésére két százezer forintos embert vesz fel, vagy egy jobb képességű embert alkalmaz kétszázezer forintért, aki egyedül elvégzi a feladatot. Ha éppenséggel a kétszázezer forintos fizetés már magasabb adósávba esik, akkor rosszabbul jár a jobb minőségű munkaerővel. (tudom, hogy az szja-t a munkavállaló fizeti, de a gyakorlatban a munkavállaló nettó bért kap és aszerint él, variál és dönti el, hogy elvállalja, felmond, stb.. tehát a példa érvényességén ez nem változtat)

Ez ahhoz vezet, hogy a szakképzett munkaerő lesz munkanélküli, a szakképzetlent meg éhbérért alkalmazzák olyan feladatra, ami részben vagy egészében meghaladja a képességét. Persze mindez elcivilizálatlanodást is okozhat, amikor például egy tucat minimálbéres ásós-talicskázóssal végeztetnek el egy olyan földmunkát, amire a 21. században azért már fölmunkagépes embert szokás alkalmazni. Vissza a fára, ugye.

Ez egy groteszk szituáció, ami semmiképpen nem vezet a munkaerőpiac normális működéséhez. Az is tiszta sor, hogyha kettőt kirúgnak, mert elég helyette egy, akkor azzal növekedni fog a munkanélküliség. De a munkanélküliség ellen nem úgy kell küzdeni, hogy akkor is adunk (vagyis adatunk) fizetést az alkalmazottnak, ha az semmit nem csinál, vagy szarul csinálja, vagy kőbaltával csinálja. Vannak más eszközök, például a Mercedes Benzek Kecskemétekre csábítása, amire az egykulcsos adók szintén kifejezetten alkalmasak. (No meg alkalmas még ilyesmire az oktatás, felzárkóztatás, út és internet hálózat kiépítés, satöbbi, lehetne sorolni.)

A másik dolog, amit az új kormány bejelentései közül örömmel üdvözöltem a következő poszt témája lesz.