biztonságos?

Jogállamban az állampolgár tájékozódhat a jogairól és kötelezettségeiről és a szerint élhet, igazodva a szabályokhoz! A törvények és jogszabályok által biztosított keret pontosan azt a célt szolgálja, hogy bár korlátozza az adott országban élők mozgásterét a békés együttélés és közös előrehaladás érdekében, de az egyének személyes szabadságát a meghatározott keretek között biztosítja.

A kereteknek viszont kőből kell lennie, hogy az egyén biztos lehessen benne, hogyha elolvasta és megértette a játékszabályt, akkor nem  érheti meglepetés: Nem fogják erővel elvenni a pénzét, amikor -a kihirdetett szabályok szerint- neki lesz magasabb lapja a terítésnél. Mert ha esetleg kiderülne, hogy hiába magasabb a póker a két párnál, a játékosok egyike pisztolyt  rántva mégiscsak magához húzza a zsetont mondván, hogy szerinte a két pár magasabb... Nos, ha az elején tudom, hogy ilyen előfordulhat, akkor egyszerűen nem ülök le játszani.

Mit jelent ez? Visszamenőleges jogalkotás esetén  egyszerűen értelmét veszti  a törvénytisztelő magatartás, mert az a szabályrendszer, amihez ma igazodsz, ki tudja, lehet hogy holnapra már nem lesz érvényes. Lehet, hogy jövőre már változik a törvény és azt fogják mondani, hogy idén mégiscsak a szabályokba ütköző módon cselekedtél.

Nem tudsz törvénytisztelő módon viselkedni, ha nem ismered az aktuális időszakra vonatkozó szabályokat, törvényeket! Márpedig visszamenőleges jogalkotás esetén nem ismerheted.

Ez egy nagyon veszélyes dolog, mert azt sugalmazza az egyénnek, hogy felesleges a törvény tisztelete és az húzhatja majd magához a zsetont, aki a pisztolyát előbb húzza majd elő.

Még ki sem hűlt a 2008-as gazdasági világválság, máris itt a nyakunkon az újabb, amelyet most ugyan euróválságnak hívunk, de az Európai Unió válsága az egész világra hatással van. Ez a válság Dél-Európából indult ki és első ránézésre a mediterrán országok költségvetési fegyelmezetlensége okozza. Demokratikus berendezkedésű országokról lévén szó, teljesen nyilvánvaló, hogy az érintett ország vezetésének minősége nem függetleníthető az ott élő emberek értékrendjétől, világlátásától.

Jól tudom, hogy a válságok okainak hatásmechanizmusa meglehetősen komplex, éppen ezért alapvető közgazdasági ismeretekkel nélkül az ok-okozati lánc megértése akadályokba ütközik. Mégis ahhoz tudom ezt a jelenséget hasonlítani, mint amikor a Dr. House-ban a beteg mindenféle szokatlan és komplikált tünetegyüttest produkál, de a végén kiderül, hogy egyszerűen a beteg otthonában kiömlött higany okozta az egészet. Szerintem a mostani válságok oka is ilyen egyszerű.

Véleményem szerint az utóbbi évtizedekben felgyorsult egy folyamat, amit legrövidebben talán úgy jellemezhetnénk, hogy a Homo Sapiens kultúrális törzsfejlődése. Mint ahogyan az őskorban megjelent eszközként a szakóca és tudásként a szakóca használata, úgy jelent meg az utóbbi évtizedekben például az internet és a hozzá kapcsolódó lehetőségek. (például a hétköznapi élethez kapcsolódó gyakorlati információk gyors megtalálhatósága) Amikor a szakóca alkalmazása kezdett elterjedni, nyilván voltak olyan embercsoportok, akik használták és értettek a használatához és voltak olyanok akik nem értettek hozzá, ezért nem, vagy rosszul használták. Ugyanez történt a könyvnyomtatás feltalálása után, az ipari forradalmat követően és ugyanez a helyzet ma is. A társadalom tudás szempontú szövete megnyúlt, sőt, talán ketté is szakadt.

Kevésbé ismert tény, hogy minden negyedik magyar ember funkcionális analfabéta! Figyelem: itt nem is az internethasználatról van szó, hanem az írás/olvasás hétköznapi használatáról. Ezek az emberek egyszerűen nem képesek eleget tenni a tudásalapú társadalom támasztotta követelményeknek. Magyarul egyszerűek, mint a faék és a saját háztartásuk adminisztrációját sem képesek önállóan ellátni. De szavazni azért elmennek. És a szavazatuk ugyanannyit ér, mint azoké, akik napi szinten követik a világ eseményeit, ismerik a gazdaság alapvető folyamatait, tisztában vannak az alapvető jogaikkal és kötelességeikkel és aktív szellemi életet élnek. Sokakban és sokszor felmerült már a kérdés: jól van ez így?

Szerintem a lineáris demokráciák korszakának a XXI. században bealkonyul. Míg az őskorban az új eszközöket használó, magasabb szintű tudással rendelkező, éppen ezért sikeresebb vadászok hamar előretörtek és a hierarchia csúcsán, például törzsfőnökként kötöttek ki, addig a mai demokráciákban az alkalmatlan többség dönti el, hogy ki kormányozzon. Ez a színtiszta kontraszelekció.

Az alkalmatlan többség nem tájékozódik, nem érdeklődik a világ eseményei iránt, nem olvas újságot és az internetet is csak maximum vicces képek és videók küldözgetésére használja. Az alkalmatlan többség nincs tisztában a saját sorsát alapvetően érintő legegyszerűbb gazdasági, társadalmi és politikai folyamatokkal sem. Nagyon jó lenne, ha ezek az emberek teljesen a véletlen által vezérelve szavaznának, amikor választásra kerül a sor, hiszen így a szavazataik kioltanák egymást. (miközben azért a demagóg pártok mandátumait is táplálnák) Sajnos azonban nincs ekkora szerencsénk. Az alkalmatlan többség ugyanis a saját szintjén megszólítható és manipulálható. Hazugságokkal és félinformációkkal nagyon könnyen megnyerhető, teljesíthetetlen ígéretekkel megvehető. Ezt a jelenséget a világ minden demokratikus berendezkedésű országában jól ismerik. Nem én találtam ki és még csak nem is magyar sajátosság.

Véleményem szerint korunk nagy válságainak egyik alapvető oka a fent vázolt jelenség.  Gondoljunk csak a "fejlett világban" megfigyelhető hitelfelvételi örvényre. Gondoljunk arra, ahogy az amerikai kormány ölbe tett kézzel nézte végig az ingatlanpiac bedőlését előidéző folyamatokat. Gondoljunk egy kicsit a görög válságra, az athéni tüntetésekre és a görög kormány tehetetlenségére. Hát persze. Hiszen ezek a kormányok nem az ország problémáinak megoldásához értenek, csupán az alkalmatlan többség megnyeréséhez. A probléma az elavult választási rendszerekben gyökeredzik.

 Sokan leírták már különféle blogokban vagy kommentekben, hogy kellene például egy (a szavazócédulához kapcsolódó) 5 -10 kérdéses szűrő teszt, amely helytelen kitöltés esetén az urnába bedobott  szavazat érvénytelenítését vonná maga után. Ilyen kérdések lennének például, hogy "mit jelent az a kifejezés, hogy államadósság", 4 lehetséges válasszal. Én ezt egyáltalán nem tartom rossz ötletnek, viszont egy kicsit finomítanék a dolgon. Nem zárnám ki a teszten elbukott alkalmatlan többséget a választásból, csupán kétszeresére növelném a tesztet helyesen kitöltők szavazatának a súlyát. Egyébként a teszten kívül még további súlynövekedést is lehetővé tennék például felsőfokú végzettséggel vagy doktori címmel rendelkező személyek számára (amennyiben a tesztet helyesen töltötték ki). Vagy államilag biztosítanék egy ingyenes vizsgalehetőséget mindenki számára "állampolgári ismeretek" néven. Aki ezt a vizsgát letenné, az az elért pontszáma alapján kapna magasabb választási súlyszámot, mint az alapértelmezett 1-es szorzó. A végső cél pedig a társadalom igazi természetéhez igazodó "exponenciális demokrácia" elérése lenne.

Sokan érvelnek a súlyozásos szavazati rendszer ellen azzal, hogy így sérül az egyenlőség elve. Ez azonban már most is sérül. Ahhoz ugyanis, hogy valaki választójoggal rendelkezzen, most is különféle kritériumoknak kell megfelelni. A jelenlegi választási rendszerre gondolhatunk úgy, mint olyan súlyozásra, ahol kétfajta szorzónk van: 1 és 0. Nulla szorzóval veszik figyelembe a választásra nem jogosultak "szavazatát". Amire szükség volna, az a lehetséges szorzók számának növelése, a súlyozás differenciálása. Az egyenlőség látszata továbbra sem sérülne, hiszen továbbra is ugyanazon kritériumok alapján zárnánk ki valakit a szavazásra jogosultak köréből.

Az "exponenciális demokrácia" megteremtése nem biztos, hogy önmagában megmentené Európát vagy a világ fejlettebb felét, de mindenképpen szükség lesz rá. Jelenleg  hiába a  sok évszázados gazdasági tapasztalat, hiába az internet által biztosított szuperhatékony kommunikációs és információs csatornák, hiába a "tudásalapú társadalom" elcsépelt szlogenje. Az analfabéták tömege dönti el, hogy mi legyen az országgal, amelyben élnek.

Definíció: Lineáris demokráciának nevezzük az olyan demokratikus rendszert, ahol a társadalom választásra jogosult tagjai azonos szavazati súllyal vesznek részt a közügyek eldöntésében függetlenül attól, hogy milyen kultúrális, nemi, etnikai, értelmi, képzettségi vagy egyéb tulajdonságokkal rendelkeznek.

Képviseleti demokrácia esetén a lineáris demokrácia azt is jelenti, hogy választások alkalmával minden választójoggal rendelkező állampolgár szavazata ugyanannyit ér.

Vizsgálatot indított a kormány, mert egy kommentelő megsértette Schmitt Pált

Sok "ügyeletes rettegő" kifejtette már azon véleményét, hogy az államhatalom uniós elnökségünk végeztével fog majd csak élni / visszaélni az új médiaszabályozás adta lehetőségekkel.  "Ahogy véget ér az elnökség, sorban jönnek majd a legdurvább ügyek, politikai célú megfélemlítések, célzott ellehetetlenítések" - hangoztatták a "rettegők".

Hát most véget ért. Egy napja. Egy nap után persze én még nem tudom megítélni, hogy a félelmek tényleg jogosak voltak-e. Mindenki döntse el saját maga!

Aki ezt a posztot olvassa, feltételezem, hogy mind kivétel nélkül tisztában van vele, hogy az internetes cikkekhez vagy blog bejegyzésekhez való hozzászólás alig különbözik egy kocsmai vitában elhangzó véleménytől. Ha egy webes komment* miatt eljárás indul a cikk szerkesztője ellen, az olyan, mintha egy nyilvános előadáson egy közönség soraiból történő bekiabálás miatt az előadót vonnák felelősségre.

Vége az elnökségnek.
Viszontlátásra blog.hu?

*A web2 elterjedése óta minden valamirevaló blogon vagy hírportálon joga van az olvasónak, hogy szabad véleményt vagy megjegyzést fűzzön hozzá a poszthoz. Ám ahol nincs közvetlen lehetősége a kommentelésre, ott is megteheti például a propeller.hu-n (ahol egyébként a direktben nem kommentelhető cikkekhez is lehet utólagos megjegyzést fűzni). A kommentelési eljárás az internetes kultúra része és a szólásszabadság 2011-es zászlóvivője.

Ha pártunk és vezérünk eddig semmi mást nem is adott nekünk, annak a népi tapasztalatnak a megerősítését mindenképpen, miszerint ha a hatalomnál ülők egy szlogent nagyon magabiztosan ismételgetnek, akkor érdemes megvizsgálni annak igazságtartalmát.

Az ismételgetett dogma: Hitelt felvenni mindig rossz, az a jó, ha az államadósság nulla.

Elképzelt megoldás (ötlet): Meg kell határozni az államadósság mindenkori maximumát, ami fölé nem szabad menni, csak vészhelyzetben, stb...

Előrevetítem, hogy nem vagyok közgazdász. Nem értek hozzá. Egy gondolatjátékot azért mégis megengedek magamnak.

 Tegyük fel hogy Oroszországban váratlanul kicserélődik a politikai vezetés és napvilágra kerül egy információ, miszerint a következő télen Oroszország elzárja a nyugat felé kanyargó gázvezetékek csapjait és most - az eddigiektől eltérő módon - évekig zárva is tartja majd. Tegyük fel, hogy ilyen ostoba lesz ez az új vezetés (láttunk már ilyet a világtörténelemben). Vészhelyzet ugyan nincs, hiszen hazánk már így is hatalmas gáztartalékokkal rendelkezik, de azért az is csak néhány hónapot, nem pedig éveket jelent. Tegyük fel, hogy ahhoz, hogy évekre elegendő gáztartalékot halmozzunk fel, szuper-gáztárolókat kellene építeni, amelynek a költsége a felhalmozott gáz költségével együtt több tízezer milliárd forint. Tegyük fel, hogy ennyi.

A térség egyetlen országának sem lenne elegendő pénze egy ekkora beruházásra, külső támogatást meg természetesen nem kapnánk. Egyetlen megoldás a hitelfelvétel lenne. X milliárd forint hitelt kellene felvenni és 7%-os kamattal meg is tudnánk tenni ezt, csakhogy az államadósság már e nélkül is elég magas volna. A régió összes országában.

Tegyük fel, hogy hazánk mégiscsak vesz (mert vehet) fel hitelt, viszont a térség többi országa, köztük Szlovákia nem. Ez esetben egy év múlva nem alakulhatna ki az a helyzet, hogy hazánk látja el a környező országokat gázzal a színültig töltött szuper-gáztározókból? Ez esetben nem lehetne akár 50%-kal drágában adni a gázt a szomszédainknak, mint amennyiért vásároltuk? Nem az lenne a hitelfelvétel durva mérlege, hogy 7% kamat helyett 10-20% hozam jelentkezik a Magyar Állam oldalán?

Ez itt természetesen csak egy példa volt arra, hogy mikor nem engedheti meg magának egy ország, hogy ne vegyen fel hitelt. De rengeteg olyan esetet tudok elképzelni, amikor a hitelfelvétel olyan befektetés feltétele, amely hosszabb távon kamatostul térül majd meg. Ilyen például az autópálya építés és egyéb infrastruktúra fejlesztés, a kutatás-fejlesztés és az oktatás fejlesztése.

Mindezt csak azért írom le, hogy megkérdőjelezzem annak a dogmatikus állításnak az igazát, miszerint a hitel felvétele minden esetben rossz és ördögtől való. A Fidesz ugyanis ezt kommunikálja a demagógiára még mindig éhes választói felé. Szerintem ez azonban csak egy újabb ferdítés a sorban, ami semmi másra nem jó, minthogy elterelje a figyelmet a kormány eddigi kudarcairól és eredménytelenségéről.

Kérjük töltse ki az alábbi kérdéssort és névvel, címmel, hovatartozással küldje vissza nekünk!

Hurrá! A Zöld Pardon (ZP) nevű közkedvelt szabadtéri szórakozóhely mégsem zár be az idény végeztével! A főváros vezetése ugyanis megmenti a budapesti fiatalok kedvencét. Hogy kitől menti meg? Hát saját magától.

Ez már nem az első olyan akció, ahol a Fidesz vagy egy kvázi-fidesz szervezet saját magától ment meg valamit. Persze ilyenkor is illik tapsolni, mint amikor a nyugdíjpénztárakat, a sajtószabadságot, az alkotmányt vagy akár a devizahiteleseket mentették meg. Aktualizálhatnánk a párt nevét is most már. Lehetne a Fidesz új neve például Öregedő Megmentők Szövetsége.

A viccet félretéve, a ZP megmarad, csak várhatóan megváltozik az üzemeltető személye és a hely neve. Amint azt a Főváros szóvívója bejelentette a francia hangzású elnevezés helyett (Pardon) -ez rossz emlékeket ébreszt a magyarokban - a jövőben a szórakozóhely a Tarlós Music Garten nevet viseli majd. Természetesen lesz országzászló is közvetlenül a színpad előtt. A fellépő együtteseknek úgy kell majd kialakítaniuk a színpadképet, hogy az óriás zászló és a hatalmas bronz Orbán Viktor szobor ellenére is láthatóak legyenek majd valamennyire a rajongóik számára.

Ha én a zsarnoki hatalom egyik oszlopos csicskásaként azt a feladatot kapnám, hogy hiteltelenítsek egy tüntetést, akkor a következőket tenném:

Felhívnám a neonáci haverjaimat, hogy menjenek ki a megmozdulásra és vegyüljenek el a tüntetők között. Vigyenek magukkal izraeli zászlót is, amit a tömeg szélén, valahol  a füstben suttyomban gyújtsanak fel. Természetesen gondosan ügyelnék rá, hogy kamerás munkatársam mindenképpen a közelben legyen és vegye fel az eseményt. A zászlóégetéses felvételt a tüntetés másnapján minden sajtóorgánumhoz eljuttatnám. Ha szerencsém lenne, akkor a közszolgálati televízióban dolgozó haverjaim már eleve úgy tudósítanának a tüntetésről, hogy a lesugárzott anyag több, mint a felét a zászlóégetés tenné ki. Ennek biztosan nagyon örülne az, aki a megbízást adta.

Ha én a hatalom csicskása volnék, akkor ezt tenném. De nem vagyok az, ezért az egész csak fikció, gondolatjáték a részemről. Mellesleg, nekem nincsenek is neonáci ismerőseim.

A gyöngyöspatai Szebb Jövőért Polgárőrség mintájára újabb militáns egyesület alakult a fehérgalléros bűnözők megfigyelésének és megbüntetésének céljával. A Nemzeti Önvédfront "katonái" a hatalomban lévő politikusok házai előtt menetelnek a nap 24 órájában késekkel, kihegyezett ásónyelekkel és sokkolóval felszerelkezve.

Vonal Gábor alapító elmondta, hogy már régóta szükség volt egy ilyen önvédelmi szervezetre is, amelyet most a magyar társadalom a  létrehozott a gyöngyöspatai Szebb Jövőért Polgárőrség mintájára. Ez utóbbi szervezet a gyöngyöspatai cigányok kisebb vagyon elleni bűncselekményeit hivatott megakadályozni. Könnyen belátható azonban, hogy a tisztességes magyar polgároknak sokkal nagyobb kárt okoz például a több évtizedes nyugdíj megtakarításuk elrablása, mint a kisebb betörések vagy a tyúktolvajlás.

A gyöngyöspatai cigányok kormányban ülő, fehérgalléros társai ráadásul nem csak a tisztességes magyar állampolgárok zsebeiben kotorásznak, hanem az itt élő adófizetők alapvető jogait is elveszik, korlátozzák.  Eddig legalábbis ezt tették. Most azonban már a Nemzeti Önvédfront  felügyeli őket.

Szíjgyártó Péter kerítése előtt például egy tizenkét fős kommandós ruhába öltözött,  felfegyverzett önvédfront-katona masírozik már vagy két hete folyamatosan. Kezükben kések, balták és elektromos sokkolók. A fegyverekre politikusoknak és családtagjaiknak nevét festették fel. Péter és családja félnek. A hasonló helyzetbe került kormánytagok a parlamentben azért harcolnak, hogy a rendőrség számolja fel ezt a civil szerveződést. Egyelőre azonban semmi sem történt.

A Daniel Cohn-Bendit interjú meghamisítása miatt ismét előtérbe került a sajtószabadság problematikája. A vicces az, ahogyan az ügy kapcsán mindenki átugrott a ló túloldalára. A korbányimádó majmok a sajtószabadságra hivatkoznak, az ellenzéki cerkófok pedig -és most figyelj!- az új médiahatóságot kérik, hogy vizsgálja ki az ügyet! Ugyanazok a szereplők, akik tegnap még el sem ismerték a hatóság legitimitását és egyébként is az új médiatörvény teljes felszámolásáért harcolnak. Hát azért ennyire hirtelen, pusztán pártpolitikai okból nem kellene feladni az elveinket.

Véleményem szerint semmi baj nincs a hírek meghamisításával. Nem fog belehalni senki, hogyha a tegnap megvásárolt gyümölcsök közül némelyik meg van rohadva. Legfeljebb nem vásárolunk többé annál a zöldségesnél. A szabad sajtó feladata többek között az is, hogyha egy médiatermék megrohad, akkor erre felhívja a kedves vásárlók figyelmét. Ez többé-kevésbé meg is történt és egyébként az első negyedévi nézettségi adatokat elnézve (ejj) láthatjuk, hogy az emberek azért ha tehetik, ki is kerülik a rohadást. Ilyen egyszerű az egész. Nem kell semmit kivizsgálni, nem kell senkit megbüntetni. Éppenséggel magukat büntetik meg a nem túl tisztelt "műsorszerkesztők".

Az m1-ről és testvéreiről mára már a magyar lakosság nagy része tudja, hogy úgy hazudnak, ahogy a korbány fütyül. Ha a közszolgálati tévé esti híradójában elhangzó "hír" szerint például Angela Merkel azt mondta, hogy "hajrá Orbán Viktor", akkor komoly sansza van, hogy semmi ilyet nem mondott, de valószínűleg ennek az ellenkezőjét mondta. Így tehát az m1 megszűnt hiteles hírforrásnak lenni. Másra se igazán jó ez a csatorna, úgyhogy nyugodtan kitörölhetjük a távkapcsoló egyes gombjáról, vagy feltolhatjuk az ötvenedik helyre, hogy soha még véletlenül se kelljen odakapcsolni.

Bár már belinkeltem egyszer a Bëlga együttes jól eltalált dalát, amely a politikusokról szól, most eljutott hozzám egy Remix, amelyben Lázár János"énekli" a refrént.

Figyelem! Ebben a dalban csúnya szavak hangzanak el. Letöltése és/vagy meghallgatása csak szavazókorú magyar állampolgároknak ajánlott!

 letöltés / hallgatás

Amikor a bloggert maga alá temeti saját kritikáinak a kritikus tömege, akkor érdemes fogni egy bozótvágó kést és rést vágni a pesszimizmus falán. Az utóbbi kilenc hónapban kevés kivételtől eltekintve úgy éreztem, hogy a regnáló kormányunk szinte minden területen lejtőre állította az országot. Alig volt olyan hír vagy személyesen megtapasztalt "eredmény", amitől ne növekedett volna bennem az elutasítás érzése a Fidesz és a kormány irányában.

Próbáltam elvonatkoztatni attól, hogy az Orbán-Szijjártó stílus miatt már eleve nagy ellenszenvvel viseltetek a tisztelt társaság iránt. Sajnos ez nem mindig sikerült. Ugyanakkor egy elég alattomos csapdába is belesétáltam, amire csak most döbbentem rá igazán. Ez a csapda pedig a tartalom és a csomagolás összetévesztése. A Fidesznél ugyanis a kommunikáció legtöbbször szinte semmilyen összefüggésben nincs a valós mechanizmusokkal, igazi döntésekkel. A kommunikáció minden elemében marketing célú, az iskolázatlan, tájékozatlan, szűk látókörű és szókincsű többségnek, a plebsznek szól.

Így van ez a nemrégiben elhangzott "velünk nem mossák fel a padlót" jelmondattal is. Miközben a háttérben gyökeresen máshogy (sokkal okosabban) cselekedtek, mint amit kommunikáltak. Ebből kiindulva az Orbán-kormányt úgy érdemes megítélni, hogy semmit sem hallgatunk meg abból, amit ezer kommunikációs csatornán felénk harsognak és kizárólag az eredményekre figyelünk. Eredmények azonban egyelőre nincsenek. De nem is várható el, hogy 9 hónap leforgása alatt legyenek. Ostobaság fél év elteltével munkanélküliségi görbéket rajzolgatni, vagy a GDP-t nézegetni.

Másfél hónappal a radikális adócsökkentés után nem várható el, hogy megduplázódjon a befektetések mértéke és a befizetett adó összege az országban. Márpedig Orbán és Matolcsy nem sokkal későbbre már ezt várják, erre tettek fel mindent. Akár sikerülhet is nekik. Kicsit ugyan rulett ízű az egész, de a sansz azért megvan. Véleményem szerint ahhoz, hogy az adócsökkentés hatása (kicsiben ugyan, de) megmutatkozzon, minimum fél évet még várnunk kell. Júliusig minden kiderül. Ha bejön a számítás, akkor nagyon nagy királyság van, a gazdaság beindul, az adóbevételek soha nem látott mértékben emelkednek majd. Ha viszont nem jön be a dolog, (mert pusztán a kedvezőbb adózási feltételek miatt nem növekszik a befektetések mennyisége és nagysága az elvárt mértékben) akkor foghatjuk a fejünket, mert ez utóbbi esetben már idén csatlakozunk a "gagyi" kategóriához, a Balkánhoz, és ezen még az sem segít, ha Jupiter méretű megszorító csomaggal próbálják helyrehozni a tévedést. Reméljük ez utóbbi nem következik be és Orbán kísérlete az ország gazdaságával jól sikerül majd. Már nem kell sokat aludni és minden kiderül.