biztonságos?

A nyugdíjpénztárak államosításával és az emberek nyugdíjra félretett pénzének a kizsarolásával  kapcsolatban már sokan nyilatkoztak úgy, hogy ők bizony élnek a "szabad" döntés jogával és maradnak magánnyugdíjpénztári tagok. Én is így döntöttem.

Maradok.

 Több évtized múlva leszek csak nyugdíjas. A mostani kormány azt mondja, hogy 24%-os jövedelemadó növekedéssel büntet engem, ha maradok. Visszamenőlegesen is, tehát az eddig munkában eltöltött éveim után befizetett nyugdíjjárulékaimat is egy olyan adóvá alakítja, mint az SZJA, tehát abból soha egy forint nyugdíjat nem fogok látni.

Az én esetemben az Orbán-kormány tehát nem hogy teljesítené az adócsökkentéssel kapcsolatos választási ígéreteit, hanem 24%-os személyi jövedelemadó növekedést hajt végre. És nem csak idei évtől, hanem az egész életemre ki akarja vetni ezt a büntetőadót.

Miért maradok mégis? Mert ez az egész életre szóló dolog nagyon is sántít. Mire nyugdíjas leszek...

1. ...addigra tutira nem fidesz kormány lesz, de most úgy tűnik nekem, hogy 4 évnél se kapnak egy nappal sem többet, ha ugyan a 4 évük meglesz Bízom benne, hogy a következő, de legalább az azután következő kormánynak lesz annyi igazságérzete, hogy megszünteti azt a felállást, miszerint vannak akik 24%-kal több jövedelemadót fizetnek a többieknél. A "közösségen kívüliek", a másodrendű állampolgárok, a nyomasztó utópiák, sötét sci-fi-k egyik kedvenc társadalmi aberrációja. Ezt tutira meg fogják szüntetni.

2. bízom abban, hogy a későbbi kormányok jóváírják majd az eddigi nyugdíj befizetéseimet és mégiscsak vissza fogom kapni azt a pénzt valamilyen formában az államtól, amit eddig befizettem.

3. Vagy ha mégsem, ha nyugdíjas koromra elromlik az egyensúly és nagyon kevés befizetés lesz az állami rendszerbe (ingyenélők számának növekedése várható), akkor úgysem kap majd senki onnan komolyan vehető nyugdíjat, nekem viszont ott lesz a megtakarításom a pénztáramban.

 Ki nevet a végén?

Kedves Olvasó,

Ha már egyszerűen nem tudtad elképzelni, hogyan lehetne még az eddigieknél is pofátlanabb Veled szemben a Kormány, nem tudtál durvábbat elképzelni, mint amiket elmúlt hónapokban tapasztalhattunk, akkor most nyisd ki a füled!

Az Orbán-Kormány ma megzsarolta a magyar népet!

A Kormány a maffiánál bevált "védelmi pénz" néven ismert zsarolási technikával élt. A technika lényege, hogy a maffia azzal fenyegeti meg a célszemélyt, hogy amennyiben nem kap tőle x pénzt rövid határidővel, akkor olyan mértékű kárt fog neki okozni, amely többszöröse az x összegnek, tehát az áldozatnak célszerű a kisebbik rosszat választani.

"Matolcsy György bejelentette: aki a (korábbi) kötelező magánnyugdíjpénztári rendszerben marad, s erről nyilatkozik, az a jövőben a munkaadója által befizetett 24 százalékos nyugdíjjárulék utáni összegből, azaz a 70 százalékot kitevő szolidaritási nyugdíjból már nem részesedik, csak az önmaga, azaz a munkavállalók által fizetendő 10 százalékos járulék lesz a számláján." -index

Ez nem mást jelent, mint a következőt:

Ha nem lépsz át az állami rendszerbe, akkor a nyugdíj célra befizetett járulékaidat, adóforintjaidat a Kormány elveszi, és soha nem is adja vissza, sem nyugdíjként, sem máshogyan. Ezzel Matolcsy és a Kormány sokkal nagyobb kárt okoz neked annál, mint amit a magánnyugdíjpénztárad elhagyásával elszenvedsz.

A döntés joga persze a tied. Ugyanúgy, mint a védelmi pénz esetében.

Jómagam a valóság nagy tisztelője vagyok. A valóság tisztelete alatt elsősorban a racionális, analitikus gondolkodást értem. Ehhez nem kell más, mint mérés, matematika és logika. Mindezek felhasználásával könnyen a következő felimeréshez juthatunk:

Ha az emberiség létszámát lecsökkentenénk nagyjából a tizedére, azzal jó eséllyel véget vethetnénk az éhezésnek, háborúskodásoknak, globális felmelegedésnek és még nagyon sok olyan problémának, ami az emberiséget a vesztébe taszítja.

 Jelenleg a föld népessége majdnem 7 milliárd fő és a szám percenként (!) 143 fővel növekszik. Ezek, ha jobban belegondolunk, brutális adatok. Az emberiség úgy ahogy van, letarolja a földet. Felél mindent, ami körülötte van és szemétdombbá változtatja a bolygót. Pusztán azért, mert nem tud megálljt parancsolni a tulajdon szaporodásának. Még az sem volna jogos párhuzam, hogyha az emberi faj térhódítását a sáskajáráshoz hasonlítanánk, ugyanis a sáskák az ökoszisztéma természetes építőkockái. Hosszú távon nem szaporodnak minden határon túl, mint mi emberek.

 Az idén ősszel hazánkban bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa  kapcsán már pár nappal a katasztrófa után elkezdték vizsgálni, hogy az természeti okokra vezethető vissza, vagy emberi mulasztás áll-e a dolgok hátterében. Amikor megtalálták a lehetséges felelősöket, azonnal eljárás indult ellenük. Miért nem történik meg ugyanez a túlnépesedéssel kapcsolatban? Hiszen ez utóbbi folyamat miatt is emberek milliói halnak meg évente. A földi javak szűkössége, a munkanélküliség vagy a területért folytatott háború végez velük. Az első számú felelősök között pedig ott lapítanak a túlnépesedés okozói.

A rideg valóság az, hogy az emberiség gyilkosai azok a családok, akik életük folyamán több, mint kettő gyereket vállalnak. Ők előbb vagy utóbb megölnek mindnyájunkat és elpusztítják a bolygót is. Ez nagyon nagy felelősség, amit a világ szegényebb részén tanulatlanságuk okán képtelenek felfogni, de attól még ők is felelősök. Szerencsére Európára és a világ fejlettebb részére nem jellemző a népesség növekedése, csak néhány vallási tébolyban felnevelt családanya és családapa ontja magából az utódokat, akiknek egyelőre a területre vetített javuló népesedési adatok miatt megbocsáthatunk. A területre vetítésnek (négyzetkilóméter / népességváltozás) azonban a világszerte növekvő személyes mobilitás, szabad vándorlás miatt egyre kevesebb értelme lesz, így nemsokára kijelenthetjük, hogy azok az embertársaink, akik fejenként (apa + anya = 2 fő) több, mint egy utódot hoznak a világra, kivétel nélkül unokáink hóhérjai és a bolygó gyilkosai. Ez a rideg valóság.

Az elmúlt napokban nagy vihart kavaró alkotmánymódosítási ügy kapcsán a médiában és a sajtóban számos vitát és interjút olvashattunk / hallgathattunk végig. A legjobban talán azokra lehettünk kíváncsiak, amikor a Kormány valamelyik szócsövét vagy a Fidesz prominenseit kérdezték meg: mégis hogyan gondolják azt, hogy egy konkrét ügy miatt szűkítik az Alkotmánybíróság jogkörét.

A kormányoldalról adogatott válaszokon most sem lepődtünk meg. Ugyanis a Fidesz és a Kormány részéről soha senki nem volt, aki a kérdésre válaszolt volna. A verbális eszköz, amelyet a válaszadók kivétel nélkül felhasználtak a terelés, csúnyább nevén a mellébeszélés volt. Amikor ugyanis az Alkotmánybírósággal szemben kilátásba helyezett akcióról kérdezték őket, minden esetben a 98%-os különadóról kezdtek el beszélni és annak igazságosságáról. Televíziós interjú esetén természetesen volt lehetőség a kérdés többszöri megismétlésére, de az arra adott választ egy műsorvezető sem tudta kikényszeríteni az alanyból.

A legdörzsöltebb tévés vagy rádiós személyiségek is hiába kérték, hogy felejtsük most el a 98%-os különadót, mert a kérdés egyáltalán nem arra vonatkozott, a kormánypárti válasz mindig az volt, hogy őnekik a különadót vagy sarcot a választók felhatalmazása alapján kötelességük kivetni. Pedig legtöbbször elég lett volna annyi reakció, hogy igen vagy nem. Persze jól tudjuk, hogy miért nem válaszolnak a jogbiztonsággal kapcsolatos kérdésre. A következő őszinte válasz ugyanis nem tenne jót a párt népszerűségének:

"Igen, elfogadhatónak tartjuk azt, hogy céljaink elérése érdekében akár minden alkalommal módosítsuk a magyar Alkotmányt, amikor csak utunkban áll. Nem értünk egyet azzal, hogy jobb ha az Alkotmány szabályozza a tetteinket, mintha a tetteink az Alkotmányt. Az előzőek alapján tehát az egész Alkotmányt csak egy felesleges nyűgnek, tehernek tartjuk, amit legjobb lenne megszüntetni."

Az elmúlt években a tolvajoktól, hazug bankoktól és a kedvezőtlen piaci folyamatoktól kellett megvédenie a pénztárcáját annak, akinek volt némi megtakarítása. Ma a Magyar Köztársaság Kormányától kell.

A nyugdíjpénztári befizetések kisajátításával kiderült, hogy a Kormány nem csak a nagy multik zsebéből lopja ki a pénzt, hanem a kisemberektől is ugyanolyan gátlástalansággal elveszi. A legújabb történés pedig az, hogy amikor az Alkotmánybíróság egy elbocsátott emberek jogait megvédő határozatot hozott, akkor a Fidesz azonnal nyilvánvalóvá tette azon szándékát, hogy korlátozza az Alkotmánybíróság működését és bármilyen áron keresztülveri azon akaratát, miszerint az idén elbocsátott közalkalmazottak nem kaphatják meg a törvény szerinti végkielégítésüket, illetve vissza kell fizetniük abból, amit már a múltban megkaptak.  A probléma nem a célokkal van, hanem a kivitelezésen kívül a "cél szentesíti az eszközt" hitleri elvvel. Mert ilyen alapon akár intézményesített tömegmészárlást is csinálhatna a Fidesz, minekutána egy válrándítással csak úgy intéznék el a dolgot, hogy "na de hát a zemberek tavasszal, a szavazófülkékben ezt akarták"...

Ezek után gondolom nem lepődne meg senki, ha a Kormány nem csak a nyugdíjmegtakarításokra, hanem egyéb lakossági befektetésekre is rátenné a mocskos kezét. Akár sima banki lekötésekre, vagy megtakarítási célú életbiztosításokban tárolt pénzekre, lakásvásárlási előtakarékosságra stb.. Erre az elmúlt hetek alapján nagyon is reális veszély van. (Nemrég valaki arra a felvetésemre, hogy a Kormány korlátozni fogja az Alkotmányvbíróság működését azt mondta, hogy ne legyek paranoiás, meg hogy biztos hivatásos rettegő vagyok...)

A megtakarításainkat az állam elkezdte lenyúlni és úgy tűnik semmilyen jogszabály, alkotmány, vagy erkölcs nem akadályozza meg ebben. Mit lehet ez ellen tenni? Vegyük ki a pénzünket mindenhonnan és tároljuk otthon befőttesüvegben? Ez nevettséges volna a 21. században.

Vigyük külföldi bankokhoz a megtakarításainkat? Ez már jobban hangzik. Gondolom ehhez nem kell fizikailag is ellátogatni egy szlovák vagy osztrák pénzintézet fiókjához. Vagy igen?

Mit javasoltok? Ti hogyan védenétek meg a maradék pénzeteket a tulajdon Kormányunktól?

A "bankadó" sikerén nekibuzdulva nemzetiegyüttműködő kormányunk újabb adónak nevezett sarcokat vet ki a legsikeresebb szektorokban működő legnagyobb vállalatokra. Ez igazából nem is adó, hanem valamiféle pénzbüntetés, amit a kormány egyszerűen ki akar venni a hazai piac szereplőinek zsebéből. Orbán Viktor, ha mást nem is, annyit már tud, hogy mennyit akar elvenni:

távközlési, telekommunikációs szektor: évi 61 milliárd energiaszektor: évi 70 milliárd bolti kereskedelmi szektor: évi 30 milliárd

Ez a fajta sarc rendkívül káros az egész magyar gazdaságra nézve és végső soron megint a kiskeresetű, bérből és munkából élő zembereken csattan az ostor.

A "most elveszek a Telenortól 20 milliárd forintot csak úgy" típusú, villámcsapásszerű bejelentések kiszámíthatatlanná teszik a hazai piaci működést, így nagyon megnövelik a befektetési kockázatot. Ez azt jelenti, hogy nem csak a jelenleg működő piaci szereplők fognak kihátrálni, romokat és sosem látott mértékű munkanélküliséget hagyva maguk után, hanem nem fognak mások se' idejönni.  Elterjed a világban, hogy Magyarországon kiszámíthatatlan módon, hirtelen, hasraütéses döntéssel sarcolják meg a sikeres vállalkozásokat. Visszamenőlegesen is! Szerintem ennek beláthatatlan következményei lehetnek.  Csak reménykedni tudok, hogy az EU nem engedi ezt meg. Vagy ha mégis, akkor legalább ne legyen akkora a rombolás hatása, hogy végleg csatlakozzunk a harmadik világhoz!

Kedves "hazafias" olvasóimnak: Tipikus komment kérdés, hogy "mit féltem én a Teszkót? Ha menni akarnak, hát távozzanak angolosan, majd lesz helyettük más." Nos, ha egy tanár az egyik diákjának mérgében letépi a fülét, akkor nem csak az a diák nem fog másnap megjelenni az óráján. A másik tipikus okoskodás, hogy sokan hiszik azt, ha ők nem multiknak dolgoznak, velük nem lehet baj. Hamar kiderül azonban, hogy áttételesen szinte mindannyian függünk a legnagyobb munkáltatóktól / legnagyobb beruházóktól / legnagyobb megrendelőktől, azaz a nagytőkétől.

A slusszpoént (ha lehet ezt egyáltalán poénnak nevezni) a végére hagytam:

A tervek szerint a kormány egyik kezével elvesz az energiaszektor szereplőitől és másik kezével ugyanazt a pénzt például gázártámogatás címszó alatt visszagyömöszöli a zsebükbe! Közben persze a műveletet végző államaparátus leveszi a működési költségeket. Ez aztán a nagyszerű terv. Csak gratulálni tudok!

Tegnap bemutatkozott az MTV új közéleti műsora, a Jelfogó. Első gondolatunk talán az, hogy senki sem tudja olyan jól orálisan kényeztetni az Orbán kormány hím tagjait, mint Halász Zsuzsa. Ez az állítás viszont nem állja meg a helyét. Több okból sem:

Az első ok, hogy Zsuzsa verbális képességei messze alulmúlják az MTV egyéb közéleti műsorait vezető Krizsó Szilvia vagy Mészáros Antónia profizmusát. Zsuzsa kis szókinccsel, tőmondatokban dadog a műsorban, ami önmagában is nagyon lehúzza a műsor színvonalát. A műsorvezetőnő hiába igyekszik, megfelelő képességek híján nem zökkenőmentes a verbális kényeztetés. Aki évek alatt hozzászokott az Este című műsor nívószintjéhez, annak komoly erőfeszítésbe kerül, hogy el ne kapcsoljon erről a Budapest TV legunalmasabb műsorait idéző félresikerült kormánypropagandáról.

A másik ok az, hogy habár a műsorvezetőnő nem csak vezeti, hanem egyben szerkeszti is a műsort, de nem egyedül, hanem csapatban teszi ezt. Lehet, hogy ő egy személyben nem csinálna ennyire kritikátlan műsort, már ami a kormány eddigi teljesítményét illeti. Hiszen nyilván neki is érdeke, hogy ne csökkenjen a béka segge alá a nézettség. Márpedig ha nincs vita, nincs konfliktus egy riportműsorban, ez fog történni vele. Ezt nem nehéz megjósolni.

A műsor egyetlen erénye, hogy nem próbálja takargatni, hogy miféle és honnan nőtt ki. A műsor logója a Fidesz logójával nagyjából megegyező narancs szimbólum (!), csak nincs ráírva, hogy "Fidesz" :). Az első riport összeállításból például megtudhattuk, hogy egy nyár alatt rendkívüli mértékben növekedett a közbiztonság hazánkban. Muhaha! Most kezdjük el sorolni azokat a tényeket, amikre a műsor egyáltalán nem tért ki? Hogy hány rendőrt lőttek le az elmúlt hónapokban? Vagy hogy hogyan loptak el egy tucatnyi kerékpárt a triatlon világbajnokság helyszínéről, miközben az egyik versenyzőt le is szúrták? Nem. Semmi értelme a távolból érvelésnek.

Amikor a Szomszédok teleregény ment a tévében, akkor hamar rájöttem, hogy ez egy vérciki valami és nem néztem. Pár év után azonban az egyik barátom szólt, hogy "nem úgy kell nézni". Nevetni lehet rajta! Kipróbáltam és ráéreztem! Így már igazi élményt okozott Vágási Feri Vindózról szóló kis monológja vagy Taki bácsi kesergései. Ha a Jelfogó nem változtat, akkor az egyetlen esélye ez az úgynevezett Uhrin Benedek szindróma. Már látom, ahogy a legnagyobb benyalások a műsorból kivágva keringenek a Tecsőn vicces kommentekkel fűszerezve. Talán. Addig is ott a távkapcsoló.

Ez a hír a Magyar Televízió híradójában hangzott el egy kis mértékű forinterősödés után valamikor augusztus elején.
Nézzük meg a HUF / EUR grafikonon, hogy körülbelül mikor:

 Ez a grafikon önmagában is minősítí a jelenlegi MTV-t. Nem is kell ehhez többet hozzáfűzni. Talán csak annyit: hab az i-re, hogy az Este című műsorban Krizsó Szilviát követő barnanyelvű társaságot most még barnább nyelvűekre cserélték, biztos ami biztos.

Az elmúlt napokban a híres fizikus, Stephen Hawking ismét rámutatott arra, amit sokan már rég tudunk: nagyon nagy és egyre nagyobb veszélyben van az emberiség. Ez a veszély nem merül ki "csupán" a globális felmelegedésben és annak hatásaiban, nem "csak" egy nagy globális elszegényedésről vagy éhezésről és járványokról van itt szó. Hawking az emberi faj eltűnéséről beszél.

Amint tudjuk, "semmi sem biztonságos". Például az emberiség jelenleg csak pár napra tudja előre jelezni, hogyha egy jókora meteor keresztezi a föld pályáját. Az, hogy esetleg egy ilyen meteor végérvényesen eltörli az emberiséget a Föld felszínéről egyáltalán nem fikció. Az viszont már sokkal inkább, amikor pár nap felkészülés után John McClane hadnagy felröppen és személyesen robbantja fel a gonosz sziklát. Ha igazán gyorsan és elég nagy kő jön, akkor semmilyen módon nem tudjuk majd megvédeni magunkat. Egyszerűen nem vagyunk rá felkészülve. Az, hogy egy komolyabb méretű meteorbecsapódás eddig nem történt meg az emberi faj rövid történetében nem mond semmit arról, ami ezután következik. A "nem szokott ilyen lenni" elég rossz kiindulási pont. Hiszen a csiga is gondolhatja azt a sztráda közepén, hogy eddig még sosem ütöttek el, tehát nincs ilyen veszély.

 Hawking nem meteorról vagy pusztító erejű napkitörésről beszél, hanem más, kiszámíthatóbb veszélyekről. Például a túlnépesedésről, ami lassan de biztosan vezeti a háború és káosz felé az emberiséget. A lényeg nem fajunk kiszolgáltatottsága, hanem az, hogy hogyan védekezhetnénk ellene. A gondolkodásban sokat segíthet, ha visszavetítjük a problémát arra, amikor még törzsközösségben próbáltunk védekezni a minket fenyegető természeti katasztrófák ellen. Mindenkinek nyilvánvaló, hogyha összesen csak egy Homo Sapiens törzs létezne és történetesen pont egy aktív vulkán lábánál laknának, akkor elég nagy volna az esélye a pusztulásuknak és ezzel az egész faj kihalásának. De ha a törzs kettészakad és a két fél egymástól elég messze telepszik le, akkor megsokszorozódik a túlélés esélye. Az egyik törzs a járványtól fél, a másik a vulkántól, de kicsi az esélye, hogy a két katasztrófa egyszerre következik be.

Ezért mondja Hawking, hogy ne hagyjuk "az emberiség összes tojását ugyanabban a kosárban". Igaza van, nem lehet elég hamar elkezdeni egy holdi bázis kiépítését, ami legalább pár évig önállóan biztosítaná az ott lakók túlélését (pár év után esetleg ismét lakhatóvá válna a Föld is). Nem lehet elég sokat költeni az űrkutatásra és az emberes űrutazás fejlesztésére, ha az egész faj túlélése a cél.

Szerencsére az emberi technológia eljutott arra a szintre, hogy elegendő energiával szélsőségesen mostoha viszonyok között is képesek vagyunk az életfeltételeink megteremtésére csupán néhány alap elem felhasználásával. Így elérkeztünk egy olyan problémához, ami feltétele a kirajzásunknak, ez pedig az olcsó energia előállítása. A megoldás a fúziós energia hatékony kiaknázása jelentheti. Jelenleg többek között az ITER projekt foglalkozik a dologgal, de folyamatos csúszásban vannak és pénzhiánnyal is küzdenek., A jelenlegi piaci viszonyok között hihetetlenül sokba kerül egy ilyen kísérleti erőmű kifejlesztése. Nem beszélve arról hogy elég sok a nagy hatalmú, ellenérdekelt piaci szereplő, akik nyilván megpróbálják megakadályozni vagy lelassítani az új energiatermelési eljárások létrejöttét.

Eljutottunk tehát a globális piaci társadalomig, a kapitalista társadalmi berendezkedésig, ami az utóbbi évtizedekben úgy tűnik önmagában is gátja a tudományos fejlődésnek és ezzel esetleg gátja lesz a faj megmenekülésének is. Ez egyelőre elgondolkodtató. Húsz-harminc év múlva talán több lesz, mint elgondolkodtató.

Mint ahogyan azt az előző bejegyzésben kifejtettem, nem vagyok egy Fidesz fan, de ennek ellenére az új kormánynak vannak olyan lépései, amelyeket üdvözölni is tudok.

Ilyen például a bankadó.

Nehéz ebben a témában úgy megszólalni, hogy ne legyünk demagógok. Hiszen első megközelítésben talán úgy találnánk hogy Orbán Robinhood Viktor a gazdagoktól elvesz, a szegényeknek pedig odaad. Ez a gondolat persze már ott bukik, hogy a szegényeknek nem ad oda, amint erről az utóbbi hetekben értesülhettünk...

A hangsúly persze nem azon van, hogy a gazdagoktól vesszük el a pénzt. Sokkal inkább azon, hogy végre egyszer azok fizessék ki a számlát, akik fogyasztottak.

Talán már elfelejtkeztünk a pénzügyi és az azt követő gazdasági krízis okairól. Ha már elfelejtettük, akkor ideje visszaemlékeznünk arra, hogy milyen erőszakosan támadtak a magyar lakosságra a bankok a 0%-os THM-mel és a postán kiküldött hitelkártyákkal, amik alatt kisbetüvel szerepelt, hogy az ajándék pénz felvétele automatikus hitelszerződésnek minősül. Talán már elfelejtettük azt az agresszív, tolakodó és aljas kampányt, ahogyan a bankszektor szereplői kivetették a hálójukat a józan, de paraszti kisemberekre. És amikor végül kiderült, hogy a csillapíthatatlan étvágy milyen károkat okozott, akkor a világ kormányai nem a lánc végén bajbajutott szerencsétlen kisembereket segítették ki, hanem közvetlenül azokat a bankokat, akiknek a menedzsmentje a krízis közepén éppen luxusutazásra indult valamelyik csendes-óceáni szigetre.

Azután, amikor a vihar már csillapodott, és a rémült hitelfelvevők pénztárcáját terhelő kamat már csökkenthető lett volna, nos a bankok a továbbra is magasan tartott hitelkamatokkal akkor spórolták össze a következő luxusutazásra valót. Annak ellenére, hogy persze az állami segítséget is zsebre nyomták közben (ami éppen arra való lett volna, hogy ne a végén csattanjon az ostor). Versenyt meg ezen a piacon ne keress!

Emlékszem arra, ahogyan az ökölbe szorult kéz másnap már legyintett: a bankoktól ugyan hogyan lehetne beszedni a felelőtlen piaci magatartás árát? Sehogy! Nyilván meg sem próbálják ezek a felsőbb körökben sütkérező politikusok.

De! Most legalább megpróbálják! Ha sikerül nekik, akkor joggal tehetjük fel a kérdést: Bajnaiék miért nem? Ha pedig nem sikerül nekik, akkor ez lesz az a kudarcba fulladt próbálkozás, amiért nem fogok haragudni a Fideszre. Csakúgy, ahogyan Gyurcsányra sem haragszom az elbukott egészségügyi reform próbálkozás miatt.

Habár én azok közé tartozom, akiket általában irritál a Fidesz kommunikációja szíjártóstul, lelkibeszédestűl és vargamiklósostúl, és nem tetszik a túlzott hatalomkoncentráció sem, amit valamiért Orbán Viktor fontosnak tart létrehozni. Ezzel együtt be kell, hogy valljam, hogy az utóbbi hetek kormányzati bejelentései közül bizonyosakért még akár lelkesedni is tudok.

 Az egyik ilyen bejelentés az egykulcsos személyi jövedelemadó. Ennek előnye az egyszerűség mellett az arányosság. A több kulcsnak a sávhatárok közelében egyrészt bércsökkentő hatása van, másrészt csalásra, a jövedelem egy részének a feketén fizetésére sarkall. Ellenérvként szokták felhozni, hogy így a szegényebbek rosszul járnak, sőt, végül a minimálbérre is ugyanazt a 16 százalékos adót vetik ki majd, mint az egymilliós bruttó fizetésekre. Szegény minimálbéresek...

Persze ehhez az is hozzátartozik, hogy egy milliónak 160 ezer forint a 16 százaléka, 74 ezer forintnak pedig kb. 12 ezer forint. Tehát a nagy keresetű arányosan többet ad a közösbe, mint a kis keresetű, akinél ráadásul azt sem tudhatjuk, hogy milyen egyéb bevételei vannak családilag, borravalóilag vagy paraszolvenciailag. Miért kellene tehát valakinek aránytalanul többet befizetni csak azért, mert az ő munkájára igazoltan nagyobb szükség van (azaz többet hajlandó érte fizetni valaki)?

Az arányosságnak még egy nagy előnye van az igazságosságon kívül is. Ez a munka minőségének a priorizálása. Képzeljünk el egy olyan helyzetet, amikor a góré eldöntheti hogy egy adott munka elvégzésére két százezer forintos embert vesz fel, vagy egy jobb képességű embert alkalmaz kétszázezer forintért, aki egyedül elvégzi a feladatot. Ha éppenséggel a kétszázezer forintos fizetés már magasabb adósávba esik, akkor rosszabbul jár a jobb minőségű munkaerővel. (tudom, hogy az szja-t a munkavállaló fizeti, de a gyakorlatban a munkavállaló nettó bért kap és aszerint él, variál és dönti el, hogy elvállalja, felmond, stb.. tehát a példa érvényességén ez nem változtat)

Ez ahhoz vezet, hogy a szakképzett munkaerő lesz munkanélküli, a szakképzetlent meg éhbérért alkalmazzák olyan feladatra, ami részben vagy egészében meghaladja a képességét. Persze mindez elcivilizálatlanodást is okozhat, amikor például egy tucat minimálbéres ásós-talicskázóssal végeztetnek el egy olyan földmunkát, amire a 21. században azért már fölmunkagépes embert szokás alkalmazni. Vissza a fára, ugye.

Ez egy groteszk szituáció, ami semmiképpen nem vezet a munkaerőpiac normális működéséhez. Az is tiszta sor, hogyha kettőt kirúgnak, mert elég helyette egy, akkor azzal növekedni fog a munkanélküliség. De a munkanélküliség ellen nem úgy kell küzdeni, hogy akkor is adunk (vagyis adatunk) fizetést az alkalmazottnak, ha az semmit nem csinál, vagy szarul csinálja, vagy kőbaltával csinálja. Vannak más eszközök, például a Mercedes Benzek Kecskemétekre csábítása, amire az egykulcsos adók szintén kifejezetten alkalmasak. (No meg alkalmas még ilyesmire az oktatás, felzárkóztatás, út és internet hálózat kiépítés, satöbbi, lehetne sorolni.)

A másik dolog, amit az új kormány bejelentései közül örömmel üdvözöltem a következő poszt témája lesz.

Őszintén sajnálom az egyetlen teremtő istenben hívőket. Mert gyermekkoruk óta szorongásokkal plántálták teli a pszichéjüket. Mert folyamatos logikai és önellentmondásba keverednek, amikor a jóságos mindenható istenük nem akadályoz meg tömegmészárlásokat, vérengzést, nemi erőszakot és természeti katasztrófát. Sőt mintha éppenséggel a mindenható teremtette volna a háborút, a gyűlöletet és az árvizet is. Azért hogy próbára tegye híveit? Kedves kis próbatétel: ha tényleg így volna, egyenesen sütne a szeretet ezekbők az isteni emberkísérletből.

Őszintén sajnálom ezeket a hívőket, keresztényeket, muzulmánokat és zsidókat. Mert folyamatosan szajkózniuk kell, hogy "hogy én milyen boldog vagyok", miközben betegségben hal meg a kisgyermekük, fájdalomtól szenvednek szeretteik és széthullik szeretett nemzetük. Amikor meg tényleg boldogok lehetnének, kontraszt hiányában azt sem tudják megélni. Az aktuális körülmyényektől függetlenül, robot módjára ismételgetik ezt a boldogság mantrát. Rájuk nézel, és csak egy kiüresedeett vázat látsz, aki teljesen elvesztette önállóságát, cselekvőképességét, igazából már a csodát sem várja, csak azt, hogy megálljon benne a fogaskerék, megszünjön létezni és feloldódjon valami ismeretlenben.

Sajnálom őket, mert évről évre módosítaniuk kell a valósághoz való viszonyukat, ahogy a tudomány újabb és újabb felfedezéseket tesz. Szegényeknek folyton önigazolást kell keresni, hol azért, mert tagadják, hogy a föld gömbölyű, később meg azért, mert tagadják az evolúciót és így tovább és így tovább... Sajnálom őket, mert minimum hetente a sötét és hideg, kriptaszerű mormogóhelyükön pocsékolják el az idejüket, miközben kirándulni vagy sportolni is mehetnének a kora nyári a napsütésben.

Pedig nem kellene, hogy így legyen. Hívők! Dobjátok el az értelmetlen babonás hiedelmeiteket és szabaduljatok fel a szorongásaitokból! Az élet nem abból áll, hogy kitalált butaságokon vitatkozunk. A világ gyönyörű szép a maga természetes valóságában. Minden perc egy megismételhetetlen és teljességében felfoghatatlan csoda a virtuális teremtő atya langymelegnek képzelt, érzékelhetetlen jelenléte nélkül is. Nem kell a "drágaszág", ami évezredeken át annyi háborút, ellenségeskedést és nyomorúságot hozott! Itt vagyunk egymásnak mi, az emberek, és együtt, a vallás sötét múltba húzó béklyója nélkül csodákra lennénk képesek.